A nemi úton terjedő fertőzések között van egy olyan kórokozó, amelyről viszonylag keveset hallani, mégis egyre nagyobb egészségügyi kihívást jelent: ez a Mycoplasma genitalium. Ez a baktérium az 1980-as években került először azonosításra, és azóta egyre nagyobb figyelmet kap a szakirodalomban – nem véletlenül.
Mi az a Mycoplasma genitalium?
A Mycoplasma genitalium egy különleges tulajdonságokkal rendelkező baktérium, amely az egyik legkisebb szabadon élő mikroorganizmus. Azért „különleges”, mert nincs sejtfala, ami több szempontból is megkülönbözteti a többi baktériumtól. Ez a tulajdonság egyrészt megnehezíti a kimutatását, másrészt bizonyos antibiotikumokat hatástalanná tesz ellene.
A kórokozó kizárólag nemi úton terjed, hüvelyi vagy anális érintkezéssel. Fontos tudni, hogy orális úton való terjedése nem jellemző, mivel a garatban nagyon ritkán telepszik meg.
A kutatások szerint a magyar lakosság körülbelül 1-2%-a hordozhatja ezt a baktériumot, a nőknél valamivel gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A nemi gyógyászati rendeléseket felkeresők körében azonban jóval magasabb, 4-38% közötti az arány, ami azt jelzi, hogy bizonyos magatartásformák fokozzák a fertőzés kockázatát.
A legfontosabb kockázati tényezők közé tartozik a fiatalabb életkor, a dohányzás és a több szexuális partner. Érdekes módon a fertőzés előfordulása később éri el csúcspontját, mint a sokkal gyakoribb Chlamydia fertőzés esetében, és az idősebb korcsoportokban is magasabb marad.
Milyen tüneteket okozhat – ha okoz egyáltalán?
Az egyik legfontosabb, amit a Mycoplasma genitalium fertőzésről tudni kell: a legtöbb érintett semmilyen panaszt nem tapasztal. Sőt, a fertőzés sok esetben spontán megszűnik néhány hónapon belül, kezelés nélkül is. Ez elsőre jó hírnek tűnhet, de valójában nem igazán az…
Egyrészt ezért nincs értelme tünetmentes embereket rutinszerűen szűrni erre a kórokozóra – ez több kárt okozna, mint hasznot, mivel felesleges antibiotikum-használathoz vezetne, ami ellenállóságot eredményezhet. Másrészt viszont pont a tünetmentesség miatt terjed könnyen a fertőzés, hiszen sokan nem is tudják, hogy hordozzák.
A leggyakoribb tünetek férfiaknál:
- Égő érzés vagy fájdalom vizeléskor
- A húgycső gyulladása és váladékozása
- Végbélgyulladás (anális szexet követően)
A kutatások szerint a húgycsőgyulladással küzdő férfiak 15-25%-ánál kimutatható ez a baktérium. Különösen gyakori visszatérő vagy tartós panaszok esetén (a húgycsőgyulladások kb. 75-80%-át a gonorrhoea vagy a fent is említet Chlamydia okozza).
Nőknél:
- Alhasi fájdalom, különösen közösülés során
- Vérzés közösülés után
- Méhnyakgyulladás
- A méh és a petevezetők gyulladása (kismedencei gyulladásos betegség)
- Végbélgyulladás (anális szexet követően)
A kismedencei gyulladásos betegségek 9-13%-áért tehető felelőssé a Mycoplasma genitalium, és ez az egyik legkomolyabb szövődmény, amit okozhat.
Diagnosztika – hogyan mutatják ki, és kell-e szűrni?
A Mycoplasma genitalium kimutatása nem egyszerű feladat. A baktérium rendkívül lassú növekedése miatt tenyésztéssel nem lehet diagnosztizálni. Ma már molekuláris genetikai módszereket, úgynevezett PCR teszteket alkalmaznak, amelyek a baktérium DNS-ét vagy RNS-ét mutatják ki.
Mintavétel:
- Férfiaknál: Húgycsőből vagy vizeletből
- Nőknél: Hüvelyváladékból
- Végbélből: Szükség esetén végbéli kenet vehető
Ami nagyon fontos fejlemény: ma már nem csak a baktérium jelenlétét lehet kimutatni, hanem azt is meg lehet vizsgálni, hogy ellenálló-e bizonyos antibiotikumokkal szemben. Ez a rezisztenciatesztelés kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez, amiről mindjárt szó is lesz. (Nálunk a Béta Klinikán már ilyen vizsgálatot végzünk.)
Mikor kell tesztelni?
Nem javasolt tesztelni:
- Tünetmentes személyeket (még akkor sem, ha más nemi betegségük van)
- Rutinszerű szűrés keretében
Javasolt tesztelni:
- Húgycsőgyulladás esetén férfiaknál
- Kismedencei gyulladás gyanúja esetén nőknél
- Végbélgyulladás esetén mindkét nemnél
- Fertőzött személy partnereként
- Tartós méhnyakgyulladás esetén, különösen vérzés közösülés után
- Bizonyos esetekben visszatérő végbél- vagy here mellékfüggelék-gyulladás esetén, ha más fertőzések kizárták
Kezelés és antibiotikum-rezisztencia: egyre növekvő probléma
A Mycoplasma genitalium kezelésének egyik legnagyobb kihívása manapság az antibiotikum-rezisztencia terjedése. Globálisan a makrolid típusú antibiotikumokkal (mint az azitromicin) szembeni ellenállóság aránya átlagosan 33%, de Magyarországgal szomszédos területeken ez akár 62%-ot is elérhet.
A fluorokinolon antibiotikumokkal (mint a moxifloxacin) szembeni rezisztencia is növekszik (kb. az esetek 10-20%-a), bár európai szinten még mindig jobb a helyzet, mint Ázsiában.
Ezek együttesen azt jelentik, hogy egyrészt nincs sok opciónk a kezelés megválasztására, másrészt nagyon szigorúan követni kell a kezelési előírásokat és irányelveket.
Legtöbbször a kezelés kombinált antibiotikus kezelés szokott lenni, azaz két különböző fajta antibiotikumot kell együtt vagy egymás után bevenni. Fontos, hogy a szexuális partner ugyanezt a kezelést megkapja!
Ugyanennyire fontos, hogy a kezelést követően minden esetben szükség van ismételt mintavételre (ez az ún. test of cure, vagy TOC), amivel ellenőrizzük, hogy a terápia hatásos volt-e. Ez általában a kezelés után 3-4 héttel történhet meg, korábban nem javasoljuk.
Összefoglalva: a Mycoplasma genitalium viszonylag új kihívást jelent a nemi gyógyászatban. Bár a legtöbb fertőzöttnek nincs panasza, és sokan spontán megszabadulnak tőle, bizonyos esetekben komoly szövődményeket okozhat. Az antibiotikum-rezisztencia terjedése miatt különösen fontos a célzott, tesztalapú kezelés, nem pedig a rutinszerű szűrés!
Forrás:
British Association of Sexual Health and HIV National guideline for the management of infection with Mycoplasma genitalium, 2025
2021 European guideline on the management of Mycoplasma genitalium infections
