A humán papillomavírus (HPV) egy több mint 200 típust számláló víruscsalád, amelynek egyes típusai ártalmatlanok, míg mások komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az úgynevezett alacsony kockázatú (low risk, LR) típusok nemi szemölcsöket okozhatnak, míg a magas kockázatú (high risk, HR) HPV-típusok bizonyos rákos megbetegedések, például méhnyakrák vagy végbélrák kialakulásában játszanak szerepet. Az emberi szervezet a legtöbbször képes legyőzni a fertőzést anélkül, hogy az bármilyen tünetet okozna, de egyes esetekben a vírus tartósan a szervezetben maradhat és ez hosszú távon súlyos elváltozásokat idézhet elő.
A HPV szerintem az egyik legfélreértettebb fertőzés, és ennek megfelelően (vagy ebből kifolyólag) rengeteg tévhit, és szakmailag pontatlan infó lelhető fel róla az interneten. Ez a blogbejegyzés sem törekszik a teljességre, csupán szeretném összefoglalni a leggyakoribb és legfontosabb tudnivalókat a vírusfertőzésről.
Mennyire gyakori a HPV?
Ez a világ egyik leggyakoribb vírusfertőzése. A statisztikák szerint a szexuálisan aktív emberek többsége élete során legalább egyszer megfertőződik vele. Egyes tanulmányok szerint a felnőtt lakosság akár 80%-a találkozik a vírussal élete során. A legtöbb esetben az immunrendszer magától legyőzi a fertőzést, anélkül hogy bármilyen tünetet okozna, és a szervezet néhány hónap vagy év alatt megszabadul tőle. Azonban, ha a vírus hosszabb ideig a szervezetben marad, akkor rákmegelőző állapotokat vagy daganatos elváltozásokat okozhat.
Hogyan terjed?
A HPV elsősorban szexuális úton terjed, beleértve a hüvelyi, anális és valószínűleg az orális érintkezést (bár ez utóbbit még senki nem igazolta 100%-osan). Mivel bőr-bőr érintkezéssel is átadható, az óvszerhasználat csökkenti ugyan a fertőzés kockázatát, de nem jelent teljes védelmet (és nem, a vírus nem tud áthatolni az óvszeren, gyakori tévhit). Bármilyen intim érintkezés során átadható, így szoros testi kontaktussal is terjedhet. Fontos tudni, hogy a fertőzés nem feltétlenül csak egyetlen alkalommal történhet meg, hanem folyamatos érintkezés esetén is fennáll a veszély. A vírusfertőzés minden szexuálisan aktív embert érinthet, függetlenül attól, hogy heteroszexuális vagy azonos nemű partnere van.
Milyen tüneteket okozhat?
A HPV-fertőzések többsége tünetmentes, ezért sokan nem is tudják, hogy hordozzák a vírust. Ha tüneteket okoz, azok lehetnek:
- Nemi szervi szemölcsök (condyloma acuminatum): Az alacsony kockázatú típusok miatt alakulnak ki, és fájdalommentes, karfiolszerű kinövések formájában jelentkeznek. Ezek az elváltozások általában a nemi szervek és a végbélnyílás környékén jelennek meg.
- Daganatos betegségek: A magas kockázatú HPV-típusok összefüggésbe hozhatók a méhnyakrákkal, végbélrákkal, péniszrákkal, valamint a száj- és torokdaganatokkal. A méhnyakrák szinte minden esetben a HPV-vel hozható kapcsolatba, ezért a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok kiemelten fontosak.
- Férfiak esetében is fontos a figyelem! Bár a HPV-fertőzéssel kapcsolatos kutatások főként a nőkre koncentrálnak, férfiaknál is súlyos következményekkel járhat a fertőzés, beleértve a péniszrákot és végbélrákot, különösen azoknál, akiknek gyengébb az immunrendszerük, vagy HIV-vel élnek.
Milyen betegségeket okozhat hosszú távon?
A HPV-fertőzés egyik legnagyobb veszélye, hogy bizonyos típusaiból évek alatt daganatos elváltozások alakulhatnak ki.
Méhnyakrák: A HPV felelős a méhnyakrákos esetek döntő többségéért. A méhnyakrák korai felismerése életmentő lehet, ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálat.
Szájüregi rák és végbélrák: Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a vírus a száj- és végbéltájéki daganatok kialakulásában is szerepet játszhat, különösen azoknál, akiknél a vírus tartósan jelen van.
Megelőzés és védekezés
A HPV ellen többféleképpen lehet védekezni:
- Védőoltás: Hatékonyan véd a legveszélyesebb és leggyakoribb típusokkal szemben. Az oltás ajánlott mind lányok, mind fiúk számára, lehetőleg még a szexuális élet megkezdése előtt, de bárkinek javasolt, aki aktív szexuális életet él, az oltásnak nincs felső életkori határa!
- Rendszeres szűrővizsgálatok: A méhnyakrák-szűrés és a HPV-teszt segíthet a fertőzés időbeni felismerésében és az esetleges rákmegelőző állapotok kezelésében. HIV-vel élőknél pedig a végbélrák-szűrés az, ami mindenképpen javasolt.
- Óvszerhasználat: Bár nem nyújt teljes védelmet, csökkentheti a fertőzés kockázatát.
HPV és terhesség
A fertőzés általában nem befolyásolja a teherbeesést, azonban bizonyos esetekben problémát okozhat. Egy fennálló HPV fertőzés nem gátja a gyermekvállalásnak, de a méhnyakban bekövetkező elváltozások befolyásolhatják a terhesség menetét. Ritkán előfordulhat, hogy az újszülött is megfertőződik a vírussal a szülés során, ha ez utóbbi természetes úton történik.
Hogyan kezelhető a HPV?
A fertőzés maga nem gyógyítható, de az általa okozott elváltozások kezelhetők:
- Nemi szemölcsök kezelése: Ecsetelők, fagyasztás, lézeres eltávolítás vagy sebészeti kimetszés jön szóba, attól függően, hogy hol, mennyi szemölcs van, és a kezelőorvosnak milyen eszközzel van tapasztalata. Nagyon fontos, hogy hosszútávon egy kezelés sem jobb vagy rosszabb, mint a többi.
- Daganatos elváltozások kezelése: A HPV okozta rákos megbetegedések esetében a korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú, nőgyógyász, proktológus vagy onkológus szakorvossal.
- Szakirodalmi adatok arra mutatnak rá, hogy a d-vitamin és a cink segíthetnek az immunrendszernek a fertőzés leküzdésében.
Mítoszok és tévhitek
Erről egyébként írtam régebben egy külön blogposztot, de azért itt vannak a leggyakoribb tévhitek:
- „Csak a nők problémája” – Valójában férfiaknál is komoly egészségügyi problémákat okozhat.
- „Ha nincs tünetem, akkor nincs is HPV-m” – A vírus sok esetben tünetmentesen van jelen.
- „A HPV elleni oltás veszélyes” – A vakcina biztonságos és hatékony eszköz a megelőzésben, illetve nincs semmilyen, igazolt mellékhatása.
Források:
