exc-5e85f5ec6341e360ebe6ed13

Távbőrgyógyászat – amikor a szükség törvényt bont

Sokan és sokáig ördögtől valónak tartották, hogy egészségügyi dolgozók az online lehetőségeket kihasználva nem személyes találkozás során, hanem a távolból, online nyújtsanak segítséget azoknak, akiknek bármilyen okból erre szüksége van. A COVID-19-járvány azonban lassan mindenkit megtanít arra, hogy a távolból végzett munka is munka, és az így nyújtott segítségnek is van annyi értéke, mint a személyes konzultációnak. Ez alól a bőrgyógyászati ellátás sem kivétel.

Távkonzultáció? Fúúúúj!

Pittyeg a telefon, érkezik az üzenet egy ismerőstől Viberen, megnyitom, és egy kép fogad egy nagy vörös foltról a bőrön. Kép alatt a kérdés: mi ez? Így eléggé nehéz bármit is konzultálni, de nem lehetetlen.
Sokan azt gondolják, hogy a bőrgyógyászat olyan szakma, ahol minden bőrtünet pusztán a látványról felismerhető. Pedig ez nagyon nincs így: példának okáért a tüdőgyógyász sem mond diagnózist csupán a mellkas röntgenen látott folt alapján. A páciensnek lehetnek szubjektív panaszai, van kórtörténete, esetleg összefüggésbe tudja valamivel hozni a tünetek keletkezését, ami hasznos is lehet. A bőrtüneteket ezen kívül meg kell tapintani, esetleg nagyítóval megnézni, plusz a betegnek a bőrtünettől egész távoli területen – körmökön, hajas fejbőrön, nyálkahártyákon – is lehet más, de kapcsolódó tünete.
Ezért is lehet az, hogy egészen mostanáig hazánkban nem volt hivatalosan elfogadott a távbőrgyógyászat. Amikor még messze a koronavírus-járvány előtt egy ilyen célú applikációt szerettem volna lefejlesztetni, konzultáltam egészségügyi szakjogásszal, aki lebeszélt a dologról, mert a kérdéskör jogilag semmilyen szinten nincs szabályozva, és az illetékes hatóság sem engedélyezné.

Távkonzultáció? Ide vele!

És aztán színre lépett a koronavírus: iskolabezárás, home office, karantén, kijárási korlátozás. És az emberek önként vagy kényszerből, de hirtelen bőrgyógyászati ellátás nélkül maradtak. Pedig értelem szerint nincs kevesebb bőrbeteg, csak a csatorna nincs meg, ahol az adott körülmények között megfelelő ellátást kaphatnának, a járványügyi szabályok megsértése nélkül. Fordult a kocka, és az illetékes minisztérium egyenesen buzdítja a szakmát arra, hogy ami lehet, távkonzultáció kapcsán oldjunk meg. De ugyanerre lehet példát látni külföldön is, hiszen sok ország bőrgyógyászati szakmai társasága útmutatókat, irányelveket adott ki a távbőrgyógyászati tevékenységhez, hiszen igény van rá, és egészségügyi dolgozóként az a hivatásunk, hogy segítsünk, alkalmazkodva a kialakult helyzethez.

Távbőrgyógyászati megoldások

Elegáns és hatékony megoldások léteznek arra, hogy ne csak a bőrtünet képe legyen elérhető – ami önmagában sokszor semmitmondó, hanem az ahhoz kapcsolódó egészségügyi adatok is. Lehet e-mailezni a pácienssel a tünetekről és a kórtörténetről – ez véleményem szerint hosszadalmas és nem túl effektív. Lehet e-mailben csatolt képek és kitöltött kérdőív-sablonok alapján véleményt mondani (hasonlót vezetett be nemrég munkahelyem, a Semmelweis Egyetem Bőrklinikája), és lehet élőben, online videochatelni – én ez utóbbi megoldást választottam. (Egyébként az Amerikai Bőrgyógyász Társaság is azt javasolja, hogy új pácienseket első alkalommal valós időben történő, online virtuális viziten kell “ellátni”, és a kontrollok során át lehet térni a kevésbé interaktív módszerekre.) Megmarad a személyes kapcsolat, párhuzamosan az élő konzultációval el lehet készíteni az egészségügyi dokumentációt (ami semmilyen körülmények között nem maradhat el), ha pedig nem látszik valami jól a kamerában, akkor a legtöbb videokonferencia-platform rendelkezik azonnali üzenetküldő szolgáltatással, ahol a tünetről készült képek azonnal megoszthatóak. Az EESZT eljövetelével pedig az elektronikus receptírás és gyógyszerhez jutás sem lehetetlen.
Nyilvánvalóan egyik megoldás sem jobb, mint a másik, a választott platform jórészt személyes preferencia lesz. Nincs továbbá kidolgozva egyelőre az ilyen jellegű konzultációk adatvédelmi- és GDPR-háttere, ami mindenképpen szükséges, de a jelenlegi szükséghelyzetben talán másodlagos. És végül, de nem utolsósorban, a távkonzultáció szakmailag sosem ugyanolyan és nem helyettesíti a személyes betegvizsgálatot, de ismétlem, a jelen helyzetben rendkívül sok embernek nyújt segítséget és megnyugvást.

Még egy utolsó gondolat egy ilyen szolgáltatás áráról. A Brit Bőrgyógyászati Társaság 2019. nyarán megjelent távbőrgyógyászati ajánlásában explicite javasolja, hogy a távkonzultáció ára, amennyiben a páciens 2 napon belül eredményhez jut, lehetőleg 30 brit font körül legyen – ez akkori árfolyamon kb. 11 000 Ft-nak volt megfelelő. Mindenki gondolja végig, hogy ezt az árat a magyar körülményekhez és a járványügyi szükséghelyzethez igazítva, mennyit hajlandó és érdemes kifizetni a távkonzultációért. Mert anyagi hasznot húzni egy ilyen helyzetből nemcsak arcpirító, de a messzemenőkig etikátlan is!

Az egészségügyi vészhelyzet idején rendelőm telefonszámán (06 30 7990099) hétköznapokon 16 és 20 óra között próbálunk segíteni bőrgyógyászati vagy nemi gyógyászati kérdésekben. Ha problémája egészségügyi dokumentációt (recept-, vagy ambuláns lap írása) tesz szükségessé, időpontot – akár távkonzultációra is – itt tud foglalni.

Forrás: British Association of Dermatologists – Teledermatology

Megosztom:

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp
Megosztás itt: print
Print
Megosztás itt: email
Email
Az első magyarországi YouTube-csatorna bőrgyógyászatról és nemi gyógyászatról
vlog
Friss blogbejegyzések, hírek, rendelőm akciói elsőkézből, hírleveleimből
hírlevél

Hasonló posztok a témában