Menü
Rendelőnk elindította távbőrgyógyászati szolgáltatását, a biztonságos és kényelmes betegellátáshoz, online konzultáció formájában. Hogy hogyan működik? Leírjuk. Időpontot foglalni távkonzultációra pedig itt tud.
A Doxy.me egy amerikai fejlesztésű, internetes távgyógyászati-platform. Előnye akár a Skype, akár más hasonló alkalmazáshoz képest, hogy használata az Ön számára nem igényel semmiféle regisztrációt vagy letöltést, hiszen a videokonferencia az internetes böngészőben történik. További jó hír, hogy az így történő kommunikáció titkosított, harmadik fél nem férhet hozzá, a platform pedig teljesen GDPR-kompatibilis.
Sokan és sokáig ördögtől valónak tartották, hogy egészségügyi dolgozók az online lehetőségeket kihasználva nem személyes találkozás során, hanem a távolból, online nyújtsanak segítséget azoknak, akiknek bármilyen okból erre szüksége van. A COVID-19-járvány azonban lassan mindenkit megtanít arra, hogy a távolból végzett munka is munka, és az így nyújtott segítségnek is van annyi értéke, mint a személyes konzultációnak. Ez alól a bőrgyógyászati ellátás sem kivétel.
Pittyeg a telefon, érkezik az üzenet egy ismerőstől Viberen, megnyitom, és egy kép fogad egy nagy vörös foltról a bőrön. Kép alatt a kérdés: mi ez? Így eléggé nehéz bármit is konzultálni, de nem lehetetlen.
Sokan azt gondolják, hogy a bőrgyógyászat olyan szakma, ahol minden bőrtünet pusztán a látványról felismerhető. Pedig ez nagyon nincs így: példának okáért a tüdőgyógyász sem mond diagnózist csupán a mellkas röntgenen látott folt alapján. A páciensnek lehetnek szubjektív panaszai, van kórtörténete, esetleg összefüggésbe tudja valamivel hozni a tünetek keletkezését, ami hasznos is lehet. A bőrtüneteket ezen kívül meg kell tapintani, esetleg nagyítóval megnézni, plusz a betegnek a bőrtünettől egész távoli területen – körmökön, hajas fejbőrön, nyálkahártyákon – is lehet más, de kapcsolódó tünete.
Ezért is lehet az, hogy egészen mostanáig hazánkban nem volt hivatalosan elfogadott a távbőrgyógyászat. Amikor még messze a koronavírus-járvány előtt egy ilyen célú applikációt szerettem volna lefejlesztetni, konzultáltam egészségügyi szakjogásszal, aki lebeszélt a dologról, mert a kérdéskör jogilag semmilyen szinten nincs szabályozva, és az illetékes hatóság sem engedélyezné.
És aztán színre lépett a koronavírus: iskolabezárás, home office, karantén, kijárási korlátozás. És az emberek önként vagy kényszerből, de hirtelen bőrgyógyászati ellátás nélkül maradtak. Pedig értelem szerint nincs kevesebb bőrbeteg, csak a csatorna nincs meg, ahol az adott körülmények között megfelelő ellátást kaphatnának, a járványügyi szabályok megsértése nélkül. Fordult a kocka, és az illetékes minisztérium egyenesen buzdítja a szakmát arra, hogy ami lehet, távkonzultáció kapcsán oldjunk meg. De ugyanerre lehet példát látni külföldön is, hiszen sok ország bőrgyógyászati szakmai társasága útmutatókat, irányelveket adott ki a távbőrgyógyászati tevékenységhez, hiszen igény van rá, és egészségügyi dolgozóként az a hivatásunk, hogy segítsünk, alkalmazkodva a kialakult helyzethez.
Elegáns és hatékony megoldások léteznek arra, hogy ne csak a bőrtünet képe legyen elérhető – ami önmagában sokszor semmitmondó, hanem az ahhoz kapcsolódó egészségügyi adatok is. Lehet e-mailezni a pácienssel a tünetekről és a kórtörténetről – ez véleményem szerint hosszadalmas és nem túl effektív. Lehet e-mailben csatolt képek és kitöltött kérdőív-sablonok alapján véleményt mondani (hasonlót vezetett be nemrég munkahelyem, a Semmelweis Egyetem Bőrklinikája), és lehet élőben, online videochatelni – én ez utóbbi megoldást választottam. (Egyébként az Amerikai Bőrgyógyász Társaság is azt javasolja, hogy új pácienseket első alkalommal valós időben történő, online virtuális viziten kell “ellátni”, és a kontrollok során át lehet térni a kevésbé interaktív módszerekre.) Megmarad a személyes kapcsolat, párhuzamosan az élő konzultációval el lehet készíteni az egészségügyi dokumentációt (ami semmilyen körülmények között nem maradhat el), ha pedig nem látszik valami jól a kamerában, akkor a legtöbb videokonferencia-platform rendelkezik azonnali üzenetküldő szolgáltatással, ahol a tünetről készült képek azonnal megoszthatóak. Az EESZT eljövetelével pedig az elektronikus receptírás és gyógyszerhez jutás sem lehetetlen.
Nyilvánvalóan egyik megoldás sem jobb, mint a másik, a választott platform jórészt személyes preferencia lesz. Nincs továbbá kidolgozva egyelőre az ilyen jellegű konzultációk adatvédelmi- és GDPR-háttere, ami mindenképpen szükséges, de a jelenlegi szükséghelyzetben talán másodlagos. És végül, de nem utolsósorban, a távkonzultáció szakmailag sosem ugyanolyan és nem helyettesíti a személyes betegvizsgálatot, de ismétlem, a jelen helyzetben rendkívül sok embernek nyújt segítséget és megnyugvást.
Még egy utolsó gondolat egy ilyen szolgáltatás áráról. A Brit Bőrgyógyászati Társaság 2019. nyarán megjelent távbőrgyógyászati ajánlásában explicite javasolja, hogy a távkonzultáció ára, amennyiben a páciens 2 napon belül eredményhez jut, lehetőleg 30 brit font körül legyen – ez akkori árfolyamon kb. 11 000 Ft-nak volt megfelelő. Mindenki gondolja végig, hogy ezt az árat a magyar körülményekhez és a járványügyi szükséghelyzethez igazítva, mennyit hajlandó és érdemes kifizetni a távkonzultációért. Mert anyagi hasznot húzni egy ilyen helyzetből nemcsak arcpirító, de a messzemenőkig etikátlan is!
Forrás: British Association of Dermatologists – Teledermatology
A honlapon megjelenített információk és tartalmak semmilyen esetben nem helyettesítik a személyes, orvosi konzultációt és betegvizsgálatot!
A honlap szakmai tartalmának részben vagy egészben történő idézése vagy ismételt közzététele nem engedélyköteles, de a szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 12.§ értelmében kizárólag formailag helyes hivatkozással és forrásmegjelöléssel lehetséges!
