Sokaknak a mindennapok része, míg másoknak véget nem érő kínszenvedés, hogy az arcon és/vagy a fejbőrön vörös, hámló foltok alakulnak ki: ezt legtöbbször a seborrhoeás dermatitis okozza.
Ráadásul, amennyire banális a kórkép (és amennyire nagy pszichés terhet ró a páciensre), legalább annyira ritkán ismerik fel és kezelik korrektül. Épp itt az ideje, hogy beszéljek róla.
Szeborrea? Ekcéma? Vagy rozácea? Vagy mivan?!
A seborrhoea (vagy magyarosan szeborrea) szó szerint “faggyúfolyást” jelent, és gyakorlatilag a szeborreás bőrgyulladás, azaz a szeborreás ekcéma szinonimája. Vannak, akik a zsíros bőr(típus)t is “szeborreásnak” mondják, habár ez gyakran félrevezető, hiszen nem minden zsíros bőrű embernek lesz szeborreás ekcémája! A seborrhoea az arcon kívül a fejbőrön jelentkezik és okoz hámlást és gyulladást, ezért sokan a fejbőr korpásodását is a seborrhoeára fogják, pedig a háttérben a fejbőr szárazsága is állhat. Szóval nem minden korpásodás seborrhoea.
Az ekcéma egy elég nagy gyűjtőfogalom (korábban már írtam róla): bármilyen bőrgyulladást ekcémának hívhatunk. Egy ekcémának, mint tünetnek, számos kiváltó oka lehet, ezért nem lehet általánosítani, pláne ha a kezelésről van szó. Ha a bőrgyulladást szeborrea okozza, akkor az szeborreás ekcéma.
Habár a szeborrea és a seborrhoeás dermatitis tipikusan blikkdiagnózis, azaz az ember ránéz, és tudja, hogy az (vagy nem…), mégis gyakran okoz fejtörést bőrgyógyászok számára, mert sok, arcon jelentkező bőrbetegség tud hasonlóan kinézni. Az egyik leggyakoribb a rozácea (blogposzt itt), amivel keverni szokták, a két betegség mégis teljesen más, a kezelésük sem egyezik, és van pár jellegzetesség, amik megkülönböztetik a kettőt (pl. a szeborreás dermatitis hámlik – a rozácea nem, a szeborrea főleg az orrok mellett és a szemöldökök környékén jelentkezik – a rozácea az orcákon, homlokon és állon, és így tovább). Szóval, a rozácea nem szeborreás ekcéma!
A szeborreás dermatitis piros és hámlik, ráadásul eléggé jellegzetes területeken
Hogy pontosan mi okozza a szeborreás ekcémát, sajnos a mai napig nem tudjuk pontosan. Valószínű, hogy a faggyútermelésnek szerepe van a bőrgyulladásban, hiszen a szeborrea bőrünk legzsírosabb területein jelentkezik: az arc T-vonalában (homlok, szemöldökök és orr), a fejbőrön, a mellkason, illetve a nemi régióban.
Feltételezik egy gomba szerepét is a gyulladás kialakításában: a Malassezia nevű faj egyébként is él a bőrünkön, de imádja a faggyúban gazdag közeget, és ott tud igazán jól szaporodni. Hogy a gomba, mint fertőző ágens, direkt okoz gyulladást, vagy csak az általa termelt melléktermékek, esetleg a szervezet válaszreakciója vezet a gyulladáshoz, nincs bizonyítva 100%-osan.
Aztán ott van néhány betegség és állapot, amik hajlamosítanak szeborrheára: bizonyos idegrendszeri és pszichiátriai betegségek, mint az epilepszia, a depresszió, a Parkinson-kór; a stressz és a kialvatlanság; illetve a HIV-fertőzés.
A szeborreás dermatitis, ahogy fent is írtam, hámlik, néha viszket, és bőrpírt okoz. Jellegzetes megjelenési helyei az arc T-vonala, a fülkagyló mögötti terület, a hajas fejbőr, a mellkas felső harmada, illetve az intim régió. Krónikus bőrbetegség, tehát évekig-évtizedekig fennáll, a lefolyása pedig hullámzó: hol jobb, hol rosszabb. A száraz, téli hónapokban romlani szokott, nyáron enyhébbek a tünetek, vagy el is tűnhetnek. A stressz, irritáló kozmetikai összetevők, a bőr védőrétegének károsodása (pl. kiszáradása) általában rontja a panaszokat.
Már említettem, hogy a seborrhoeás dermatitist két bőrbetegséggel szokták keverni: a rozáceával és a pikkelysömörrel. Jó, persze, nagyon ritkán előfordul, hogy két betegség jelentkezik egyszerre, de ez talán százból egy betegre, ha igaz.
A rozácea nem hámlik, és nagyon jellemző rá az akár órák alatt is változó arci bőrpír, apró értágulatok, főleg az orcákon, a homlok közepén és az állon. Ezen kívül a rozáceások arcbőre általában száraz, húzódik. A psoriasis extrém ritkán jelentkezik kizárólag az arcon: általában a pikkelysömörre jellemző területek, mint a könyökök, térdek, keresztcsonti terület is érintett, és ez segíthet elkülöníteni a két betegséget.
A seborrhoeás dermatitis kezelése: ezek a lehetőségek
A rossz hírem, hogy a szeborreát a szó hagyományos értelmében nem igazán lehet meggyógyítani. Viszont megfelelő kezeléssel abszolút karban lehet tartani a seborrhoeás dermatitist, akár a tünetmentesség eléréséig. A következőkben nem a bőrgyógyász által felírható készítményekre fogok koncentrálni (ezek általában gomba elleni hatóanyagot tartalmazó krémek vagy tabletták, ritkábban isotretinoin hatóanyagú gyógyszer, ami a faggyútermelést mérsékli), hanem a mindenki által elérhető megoldásokat járom körül.
De még mielőtt ezt megtenném, egy tanács: senki ne kenjen az arcbőrére szteroidtartalmú készítményeket! Semmilyen probléma esetén. (Rengeteg bőrgyógyász kezel szteroiddal szeborreát, rozáceát, sőt, aknét is: abszolút rossz úton járnak, és többet ártanak, mint használnak!) A szteroidok remek gyulladáscsökkentők, de a vékony arcbőrön gyorsan okoznak mellékhatást, és különösen szeborrea esetén nagyfokú állapotromlás jelentkezik, ha abbahagyják a használatukat. Emlékezzünk, hogy a seborrhoeás dermatitis hátterében gombák is állhatnak – ezek ellen az immunrendszerünk valamilyen mértékben küzd, viszont a szteroidok pont ezt az immunműködést gátolják. Ezért lángol fel a szeborrea szteroid hiányában: az addig zavartalanul szaporodó gombák okozta gyulladást semmi nem csökkenti.
A kitérő után vissza a menedzseléshez. Fontos a megfelelő bőrápolás: sokan gondolják, hogy a seborrhoeás dermatitis azért hámlik, mert száraz a bőr, ezért zsíros, nehéz, száraz bőrre való kozmetikumokat alkalmaznak. Nagy hiba, hiszen pont a fokozott faggyútermelés, tehát a zsíros bőr az egyik kiváltó oka a betegségnek, amin tovább ront a túl zsíros készítmény. Válasszunk könnyű textúrájú, gél- vagy lotion állagú kozmetikumokat. Mások őrült mértékben elkezdenek hámlasztani, hogy a hámlás tűnjön el: ne tegyék, mert a túlzásba vitt hámlasztás irritálja a bőrt, és a szeborreát is fel fogja lobbantani. Ugyanez igaz az alkoholos tonikokra: ki fogják szárítani a bőrt, és irritálnak! Gyengéd, szalicilsavas hámlasztók viszont sokat tudnak segíteni.
Recept nélkül kapható a patikákban egy Alksebor™ nevű krém: a benne lévő A- és E-vitamin, panthenol és a fertőtlenítő (tehát gomba-ellenes) hatású klórhexidin szépen karban tudja tartani a szeborreát, de legyünk óvatosak, egyesek bőrét irritálhatja a krém. A szeborreás területekre javasolt alkalmazni, általában éjszakára.
Szintén vény nélkül kapható gombaellenes készítmények is bevethetők a szeborrea ellen: Canesten™ és társai.
És ha már gombaellenes kezelésekről beszéltem: a seborrhoeás dermatitis kezelésénél a fejbőr kezelését sem szabad elfelejteni, mert a Malassezia nevű gomba ott lakik a legnagyobb sűrűségben. Ha csökkentjük a gomba “sűrűségét”, akkor az arcon is kevésbé tud tüneteket okozni. Erre a Nizoral™ sampon nagyon jó választás: patikában vény nélkül kapható, és figyelni kell rá, hogy legalább 10 percig hasson a fejbőrön, mielőtt leöblítjük. Ezen kívül cink-pirition vagy szelénium-szulfid tartalmú samponok is jó hatásúak. Ki kell tapasztalni, kinek mi válik be.
(Mielőtt bárkiben felmerülne: a fenti termékek gyártóival nem állok kapcsolatban, és anyagi juttatást sem kapok tőlük. Egyszerűen ezek a termékek válnak be a leginkább a szeborrea kezelésében, ezért ajánlom őket.)
Forrás: Seborrheic Dermatitis and Dandruff: A Comprehensive Review. (Borda et al., 2015); Seborrheic dermatitis in adolescents and adults (UpToDate.com)
