A napgomba vagy latin nevén pityriasis versicolor egy rendkívül gyakori, banális gombafertőzés a bőrön. Bőrtípustól függően pirosas vagy fehér, hámló foltokat okoz elsősorban a törzsön és a vállakon. Amennyire egyszerű (lenne) a diagnózis felállítása, olyan gyakran ütközik nehézségekbe, és így a kezelés sem mindig megfelelő – megjegyzem, fogalmam sincs, miért, mert nem atomfizika…
A poszt írásakor is június közepe van, és egyre több ezzel a problémával küzdő beteggel találkozom (hogy miért pont ilyenkor, azt lent elmagyarázom). És egészen elképesztőnek tartom, hogy egy ilyen egyszerű betegséget egész egyszerűen nem sikerül megfelelően kezelni, és valaki már évek(!) óta küzd vele…
Na ebben a posztban igyekszem összeszedni minden szükséges infót a napgomba felismeréséhez és otthoni kezeléséhez, így viszonylag könnyen megszabadulhat tőle.
Mi okozza a napgombát?
A napgombát a Malassezia nevű gombafaj okozza – ez a legtöbb ember bőrén egyébként is él, azonban főleg meleg, fülledt időben túlzottan el tud szaporodni a bőrön, és ilyenkor tüneteket okozhat. Hajlamosíthat rá, ha valakinek olyan betegsége van, vagy olyan gyógyszert szed, ami rontja az immunrendszer normális működését.
Ezek a tünetek eléggé változatosak lehetnek, és legtöbbször az egyén bőrtípusától függ, hogy hogyan fog kinézni. Világosabb ember bőrén általában sárgásvörös, sötétebb bőrön fehéres foltokat okoz, amelyek – főleg megkaparáskor – finoman hámlanak. Ez magyarázza a betegség latin elnevezését is, mert a versicolor sokszínűt jelent.
A sárgásvöröses tüneteket a gomba okozta gyulladás okozza, a fehéreseket pedig az, hogy termel egy anyagot, ami a pigmentképződést akadályozza. Ezért van az, hogy megfelelő kezelés után általában hónapokig tart, hogy a látható tünetek eltűnjenek – és ezért van az is, hogy a tünetek leggyakrabban nyár elején válnak láthatóvá. Ilyenkor ugyanis a pigmenthiányos területek nem tudnak a bőrrel együtt lebarnulni.
Ahogy említettem, a napgomba leggyakrabban a mellkas és a hát felső harmadán, illetve a vállakon szeret kialakulni. Ezek a területek ugyanis a legzsírosabbak a bőrünkön, és ez a fránya gomba gyakorlatilag a bőr által termelt faggyút „eszi” meg.
A tüneteket egyébként gyakran összekeverik a vitiligo (pigmenthiány), a rózsahámlás, a „sima” bőrgomba tüneteivel, de például második stádiumú syphilis is tud így kinézni. Senkit nem akarok megijeszteni, de a korrekt tájékoztatáshoz ez is hozzátartozik.
Hogyan lehet kezelni a napgombát – otthon?
Habár a diagnózist lehet pontosítani a gomba mikroszkópos kimutatásával, mégis, a napgomba egyike azon bőrgyógyászati betegségeknek, amiket első blikkre fel lehet ismerni, így ez gyakran felesleges.
A kezelést elsősorban gomba ellen ható készítményekkel végezzük. Ezek lehetnek orvos által felírt krémek vagy tabletták – főleg utóbbira akkor van szükség, ha a tünetek nagyon nagy felületet érintenek, amit nehéz csak krémezéssel helyrehozni. Ám a patikában kapható olyan készítmény, amivel otthon is gyakorlatilag meg lehet gyógyítani ezt a betegséget. Ez pedig a Nizoral™ sampon.
Igen, sampon: elsősorban korpásodás ellen használjuk, ugyanis a korpásodásért (és a seborrhoeás dermatitisért) is ez a gomba felelős. És itt jön a csavar, mert ezt a sampont viszonylag nagy felületen gyakorlatilag tusfürdőként vagy lemosható krémként lehet alkalmazni a napgomba esetében – és ez evidence based ajánlás, nem holmi humbug!
A teendő annyi, hogy az érintett bőrfelületet bekenjük a samponnal, majd 5 perc múlva leöblítjük vízzel – ezt legegyszerűbben tusolás/fürdés előtt tehetjük meg. Ezt két hétig kell végezni naponta, és jó eséllyel már meg is szabadultunk a betegségtől.
Hatásosak lehetnek még a terbinafin tartalmú krémek (pl. Lamisil™, Terbisil™), oldatok használata, ám nagy felületre ezek nem túl gazdaságosak.
Ahogy azonban mondtam, a fehéres, pigmenthiányos foltok eltűnéséhez sokkal több idő kell, de ez nem azt jelenti, hogy a napgomba nem gyógyult meg. Csak a bőr pigment-termelésének kell helyreállnia. A tippem az, hogy tessék fényvédőt használni – ez egyébként is fontos, de így a környező bőr nem tud lebarnulni, és így a foltokat „szintbe tudjuk hozni” a környező bőr színével.
Ha a bőrtünetek nagyon nagy területet érintenek, vagy nem reagálnak kezelésre, akkor mindenképp keressen meg egy bőrgyógyászt a problémájával, mert lehet másról van szó, vagy a helyi kezelés önmagában nem elég.
Hogy megelőzzük a tünetek visszatérését (mert például az immunrendszert gyengítő gyógyszert szed valaki), elég a bőrt havonta egy alkalommal a fent leírt módon kezelni.
Ugye, milyen egyszerű?
