Gyulladt, váladékozó csomók a hónaljakban, vagy a lágyékhajlatban, amelyek rendszeresen kiújulnak, esetleg folyamatosan terjednek? Ez nagy valószínűséggel a hidradenitisz szuppurativa (HS) nevű bőrbetegség lehet.
Valóban mostoha betegség, mert kevés orvos ismeri fel időben és még kevesebb tudja helyesen kezelni, nem rendelkezünk 100%-osan hatásos kezelési lehetőséggel, viszont maga a betegség rendkívüli mértékben meg tudja keseríteni a betegek életét. Sőt, igazából kevés olyan betegség van, ami igazoltan olyan negatív hatással van az érintettek életére, mint a HS. Ezért járjuk most körbe a témát.
Mi a hidradenitis?
A betegség másik, inkább régies elnevezése az acne inversa, és igazából egyik név sem helyes: a hidradenitis nem verejtékmirigy-gyulladás, és nem is akné. Arról van szó, hogy a saját immunrendszer alakít ki gyulladást a szőrtüszők ellen, főképp a hónalj, a lágyékhajlat, a comb belső felszínének, illetve a farpofák közötti területen, hölgyeknél az emlők alatt is.
Hogy miért pont itt, arra nincs egyértelmű magyarázat: egyesek az apokrinnak nevezett izzadságmirigyek szerepét feltételezik a betegség létrejöttében, és ezekből a fenti területeken van szép számmal, míg mások a fizikai behatást (pl. súrlódás) okolják a tünetek fellángolásáért, amiből az összefekvő bőrterületeken van bőven. Tehát egy autoimmun gyulladásról van szó, nem pedig fertőzésről! Ez nagyon sok félreértést szokott szülni, mert azt gondolják, hogy ezek a betegek fertőzőek, vagy fertőtlenítő hatású készítményeket (pl. Betadine) használnak a tünetekre, pedig ez nem így van.
A betegség gyakorinak mondható, vizsgálatok szerint akár a népesség 1%-a is érintett lehet – ez azért érdekes, mert a pikkelysömörnek is hasonló a gyakorisága, és arról a betegségről mindenki hall, meg van oldva a kezelése is.
Kialakulás, tünetek
Több hajlamosító, vagy a meglévő tüneteket súlyosbító tényezőt szoktak említeni, ilyen a túlsúly, a dohányzás, a túl szoros ruházat, és az öröklődés. Ezeknek a lehetséges mérséklése összességében tudja javítani a tüneteket, de a szó hagyományos értelmében a betegséget megelőzni sajnos nem lehet.
Mint mondtam, a bőrtünetek főleg az egymással összefekvő bőrterületeken jelentkeznek, és különböző súlyosságúak lehetnek (ezek a HS stádiumai, amihez a kezelésnek is igazodnia kell). Korai stádiumban csak néhány gyulladt csomó jelentkezik, ezek váladékozhatnak, néha óriás komedók is kialakulhatnak, ami pont az, amit a neve is sugall: óriási mitesszerek. Ha a betegség továbbhalad, akkor a bőr alatt járatok, úgynevezett fisztulák, sipolyok alakulnak ki, a járat kivezetőnyílása pedig szintén váladékozni szokott. Ilyenkor a gyulladás már hegesedést okozhat.
Nem mindenki szeret bőrbetegségeket nézegetni, ezért szándékosan nem szúrtam be képeket a tünetekről, de ezen a honlapon lehet böngészni. A gond ott szokott lenni, hogy a bőrtünetek főleg a kezdeti stádiumban jellegtelenek lehetnek: a páciens sem gondolja, hogy orvoshoz kell fordulnia, és az esetleg őt ellátó bőrgyógyász (vagy sebész, mert gyakran egyszerű kelésnek gondolják a tüneteket, amit a sebész megnyit) sem gondol a betegségre, pedig a korai kezelés megelőzheti a tünetek súlyosbodását!
Összességében elmondható, hogy ha valaki félévente 2-3 alkalommal visszatérően észlel gyulladt, pattanás-szerű csomókat a fent már leírt területeken, akkor alapos gyanú lehet a HS-ra.
Kezelési lehetőségek
A diagnózis klinikai, tehát nincs semmilyen vérvizsgálat vagy szövettani vizsgálat, ami igazolná a betegség fennállását. Egyedül a tünetek, és a gyakorlott bőrgyógyász szeme az, ami igazolja a diagnózist. A kezelésről azért nem írok sokat, mert kivétel nélkül vényköteles/orvos által adható módszerek jönnek szóba.
A terápia gerincét antibiotikumok képezik, de nem azért, mert fertőzésről van szó, hanem mert az itt alkalmazott antibiotikumoknak gyulladáscsökkentő hatásuk van.
Létezik úgynevezett biológiai kezelés is, ami nagyon erős gyulladáscsökkentő-hatással (és pont ennyi mellékhatással) rendelkezik, és injekció/infúzió formájában adják, azonban csak az esetek 50%-ában hatásos, és általában (vizsgálatok szerint az esetek 70%-ában) a betegség visszatér a kezelés abbahagyásakor. Ez a kezelés nagyon drága (milliós nagyságrendről beszélünk), amit az állam támogat, de csak akkor, ha a “hagyományos” kezelések nem voltak hatékonyak.
És létezik sebészi kezelés is, ami gyakorlatilag a tünetek kimetszését jelenti: messze ez a leghatásosabb kezelés, de a betegek ettől félnek a legjobban, és a lábadozási idő is hosszú lehet.
A HS kezelése mindig a súlyossághoz/stádiumhoz igazodik, és a beteggel szorosan együttműködve kell, hogy történjen. Kiegészítő kezelésként említik a szakirodalomban a cink-glukonátot, amelyet napi 90 mg-os dózisban szedve leírtak már javulást a HS korai stádiumaiban – ez az egyetlen olyan “gyógyszer”, ami recept nélkül beszerezhető, de gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat. Szintén kísérleti jelleggel próbálták a NdYAG lézeres kezelést is az érintett bőrterületeken, változó hatással. A kezelés további elengedhetetlen része a fent is leírt súlyosbító tényezők kiiktatása, amennyiben az megoldható.
Fontos kiemelni, hogy a HS egyes esetekben társulhat gyulladásos bélbetegséghez (Crohn betegség, colitis ulcerosa), és autoimmun ízületi gyulladáshoz, ezért az ezen betegségek által okozott tünetekre mindig rá kell kérdezni! Mivel a HS rendkívüli mértékben megnehezítheti a mindennapi életet, a társas érintkezést, a szexualitást, nagyon gyakran okoz depressziót, izolációt, erre mindenképpen figyelni kell a betegek ellátásakor. Főleg külföldön léteznek betegtámogató szervezetek, amelyek az érintettek tájékoztatásával és támogatásával foglalkoznak, javasolt lehet csatlakozni valamelyikhez, hogy a sorstársak történeteiből erőt meríthessenek a betegek.
forrás: European S1 guideline for the treatment of hidradenitis suppurativa/acne inversa. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25640693)
